Március 23-a mindkét országban hivatalosan a lengyel–magyar barátság emlék napja.A szoros kapcsolatokat egy mondás is megerősíti:” Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát, vitéz bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre.”A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős a történelem folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig. A magyar és a lengyel uralkodóház, ha kellett egymásnál találtak menedéket, vagy egymástól kértek segítséget.

Árpád-kor: Szent István halála után az Árpád-házi hercegek lengyel földön kerestek menedéket. Szent László is az országhoz köthető, mivel Lengyelországban született, anyanyelve is lengyel volt, a magyarországi lengyelség védőszentjévé vált.V. István magyar király 1270-ben személyesen kötött Krakkóban véd és dacszövetséget. Boleszlávval.

Anjou-kor:Károly Róbert magyar és Ulászló lengyel király szövetséget kötöttek, melynek eredményeképpen a magyar király segítette a lengyelt a Német Lovagrend ellen.  1335 novemberében megtartott visegrádi királytalálkozó megerősítette a két ország kapcsolatát.  Elmondható, hogy ebben az időszakban számottevően fejlődött a két nép közötti kulturális kapcsolat is.

Mohács után :A török uralom alatt a barátság a lengyel királyok és az erdélyi fejedelmek között szövődött tovább. Így az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyok közti kapcsolat vitte tovább a korábbi dinasztikus kapcsolatokat.  

A török kiűzésétől a felvilágosodásig:Az 1670-es években a lengyel király szövetségre lépett a Habsburgokkal, megalakult a Szent Liga, amelynek seregei kiűzték hazánk területéről a megszálló törököket. A lengyel hadak 1683-ban felszabadították Párkányt és bevették Esztergom várát. Eperjesen lengyel hatásra alakult meg hazánkban az első szabadkőműves páholy.

1848–49 lengyel hősei:A lengyel és magyar nemzet történetének legkiemelkedőbb és leg emlékezetesebb  korszaka 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bem József tábornok vezetésével több ezer lengyel tiszt és közkatona vett részt a szabadságharcban. A lengyelek részt vettek a legnagyobb csatákban.

A 20. század: Az 1919-1921-es lengyel-szovjet háborúban Magyarország volt az egyetlen ország, amely segítséget: lőszert és fegyvereket ajánlott a lengyeleknek. A második világháborúban a két ország ellentétes oldalra került, ennek ellenére rengeteg lengyel katona és civil személynek nyújtott menedéket Magyarország. A világháború után sok lengyel maradt hazánkban, a magyar föld lett az otthonuk.1990-ben rendezték meg először a modern kori visegrádi csúcstalálkozót, ami pozitív hatással volt a két ország,, illetve további szomszédos országok közti együttműködésre.

Bizonyára mindenki szeret kirándulni, ezért is szeretnék most nektek röviden bemutatni egy különleges helyet Lengyelországból. Ez pedig nem más mint egy hegység, pontosabban a Szudéták.

• 

A Szudéták hegyvonulata  az Odera és Becsva által átszelt 260 méter magas Morva-kaputól ÉNy-ra az Elbe folyóig húzódik; ÉK-i oldalán Szilézia és Szászország, DNy-i oldalán pedig Cseh- s Morvaország terülnek el. Hossza 310, szélessége 30-45 km. DK-i és ÉNy-i vége széles, fensíkszerü hegyvidékekből áll, meg-megszakított láncokkal és egyes hegykúpokkal, míg középső része összefüggő hegylánc. Magva gránit, gnájsz, csillámpala és porfir, amelyekhez a hegylejtőkön újabbkori kőzetek csatlakoznak. A hegység fémekben is gazdag; legtöbb benne a vas-, ólom-, réz- és cinkérc. Alsóbb részei szántóföldek és szép rétek; magasabb részeit 650-975 m.-ig erdők, főképen fenyvesek takarják; csúcsai kopárak, moh és kőtörmelék takarják. Vizei a K-i oldalán nagyobbára az Oderába és az Elbébe, a Ny-i oldalán a Morvába és Elbébe folynak. Legmagasabb pontja a Śnieżka, amely a cseh-lengyel határon található az Óriás-hegységben. Ez a hely az utóbbi időben egyre népszerűbb lett, köszönhető ez a szintén felkapottnak számító síelésnek

Pár szót hadd mondjak még az Óriás-hegységről. „A Csehországot szinte szabályosan körülvevő hegykoszorú legmagasabb és legmarkánsabb szakasza a cseh-lengyel határon emelkedő Óriás-hegység. A Krkonose elnevezés a hegység mesebeli szellemének nevéből ered. A valószínűleg szerb eredetű szó a feljegyzésekben 1110-ben szerepel először. Egyes mesék szerint jószellem, aki megsegíti a viharban bajba jutottakat, mások szerint ő a rossz szellem, aki veszélybe taszítja a hegy vándorát. Akár így, akár úgy, egyben megegyeznek, mégpedig abban, hogy már mindenki látta. Főleg hajnalban és naplementekor ötlik szembe óriás, emberfeletti alakja. A közel 50 km hosszú, 20 km széles hegység valóságos turistaparadicsom. Az egész közép-európai hegyvidék kiemelkedő tagja. Főleg óidei kőzetek, gránit és pala alkotja, helyenként 200-300 m mély, a jégkorszak gleccserei által vájt völgyek tagolják, melyekben 15 tengerszem fekszik, tetején pedig magashegységi lápok terülnek el. Az Óriás-hegység 1963 óta nemzeti park, páratlan szigorral óvott természetvédelmi terület. A hegységben évente átlagosan 1200-1600 mm csapadék hullik, melynek jelentős hányada télen, hó formályában érkezik. A havas napok száma eléri a százat, a hóréteg vastagsága pedig vetekszik az Alpokéval. A napsütéses órák száma 1370-1700 között mozog, a nyár viszonylag hűvös, csak ritkán emelkedik 20 fok fölé a hőmérséklet, ami nagyon kellemes körülményeket biztosít a bakancsos természetjárásnak. A Balti-tenger irányából érkező szeleket a Lengyel-alföld felett semmi nem fékezi, emiatt gyakoriak az északi irányból érkező heves orkánszerű viharok, melyek nem ritkán pillanatok alatt hófehér homályba burkolják a hegységet. A terület turisztikai szempontból legfontosabb része az Elba forrásvölgye. A folyó a hegység főgerincének közvetlen közelében, 1387 m tengerszint feletti magasságban ered. Innen alig kilométernyi távolságban az addig enyhe lejtésű patak 35 m magas vízeséssel érkezik a róla elnevezett völgybe, ahol kezdetben hatalmas sziklafalak által szegélyezett meredek sziklaszorosban dübörög, majd megszelídülve, fokozatosan kiszélesedő, a főgerinccel párhuzamosan futó, keletre tartó folyóvölgyben folytatja útját. A hegység déli oldalának legfontosabb turisztikai és síközpontjaként ismert Sprindleruv Mlyn község mellett egyesül a keleti irányból érkező Fehér Elba vízével, majd délre fordulva Vrchlabí városkánál 10 m széles folyóként hagyja el az Óriás-hegységet. A hegység főgerince – ami egyben államhatár is Csehország és Lengyelország között – enyhén ívelten kelet-nyugati irányban húzódik körbefogva az Elba és a Fehér Elba völgyét. A távolról kopárnak tűnő gerinc számos geológiai látványossággal szolgál. Nyugatról keletre haladva az első említést érdemlő hely az Elba forrása, melytől keletre emelkedik a Vysoké Kolo 1508 m magas csúcsa. A hegyet dél felől szemlélve csupán egy hatalmas, térképzuzmóval borított, nem túl meredek törmeléklejtő látszik, északi oldalát azonban közel 200 m magas szinte függőleges sziklafal alkotja, melynek lábánál apró tengerszemek nyugszanak. E sziklás kiemelkedés után szelídebb hegyhátak következnek, melyekből csak itt-ott bukkan ki egy-egy látványos, gránitból felépült sziklalakzat, mint a Ptací kámen és a Polední kámen. Tovább haladva kelet felé következnek a lengyel oldal nagy tengerszemei a Wielki Staw és a Maly Staw, melyek a gerinc egyre meredekebbé váló, de dús növényzettel borított északi oldalában fekszenek. A tavakat követően ismét megváltozik a táj arculata. Itt emelkedik a Snezka hatalmas törmelékkúpja, melynek 1602 m-es csúcsa nem csak az Óriás-hegység, de egyben Csehország legmagasabb pontja is. Ide nem csak gyalog lehet feljutni, dél felől ülőszékes felvonó szállítja fel nyáron a turistákat, télen a síelőket. A Snezka délnyugati lábánál az Úpa folyó mély forrásvölgye húzódik.”

Mint mindenhol máshol, Lengyelországban is születtek olyan emberek, akik később világszerte  ismertté váltak. Közülük gyűjtöttem ma nektek össze párat, akiket szeretnék most nektek bemutatni.

Az első Fryderyk Franciszek Chopin, aki  zeneszerző és zongoraművész volt. Chopin 1810. március 1-jén a Varsóhoz közeli Zelazowa Wolában. A kis Fryderyk 1816-ban kezdte meg zenei tanulmányait Adalbert Zywnynél. Rendkívüli tehetsége hamar megmutatkozott. Hét évesen komponálta első műveit, nyolc éves korában pedig már fel is lépett zongoristaként. A fiút azután hercegek, főrangú családok hívták szalonjaikba. 1825-ben megjelent nyomtatásban az Első zongora-rondó című műve. Éveken keresztül próbálta legyőzni vissza-visszatérő gégehurutját, ám nem sikerült. Tüdeje is gyenge volt. Mindezek következtében egészségi állapota romlott. Chopin 1828-ban Berlinbe utazott. Hamarosan nemzetközi szinten csillogtathatta meg tehetségét. Váratlanul felkérést kapott egy bécsi hangversenyre. Nem utasította vissza. Improvizációiért, fantasztikus zongorajátékáért a közönség tapsviharral díjazta. A varsói forradalom miatt 1830-ban Bécsbe költözött, ám végül onnan is továbbutazott egészen Párizsig. Ottani első koncertjére 1832. februárjában került sor. A párizsi életet a pezsgés, a forradalmitól sem mentes hangulat jellemezte. Megismerkedett Kalkbrennerrel, aki elismert zongoraművész volt. A későbbiekben jó barátságba került Liszt Ferenccel, Heinrich Heinével, Berliozzal, Balzac-kal, Mendelssohnnal, azaz a párizsi zenei és irodalmi élet nagyjaival. 1836-ban annyira megbetegedett,hogy az emberek már halálhírét keltették. Egészségügyi állapota a következő években is tovább romlott, végül 1849. október 17-én feladta a harcot.  

Ha bárkit megkérünk, hogy nevezzen meg egy tudósnőt nagy valószínűséggel Marie Curie neve fog elhangzani. Sokan nem tudják, de ő is Lengyelországból származott. Marie Sklodowska 1867. november 7-én született Varsóban. hatalmas tudása már fiatal korában is megmutatkozott, hiszen a középiskolát aranyoklevéllel fejezte be. Majd 18 éves korában nevelőnőként helyezkedett el. ’893-ban fizikából, majd 1894-ban matematikából szerzett diplomát, mindkettőt kiváló eredménnyel.  Ez év tavaszán ismerkedett meg Pierre Curie-vel. Házasságkötésük (1895. júl. 25.) egy világra szóló eredményeket hozó kapcsolat kezdetét jelezte. 1898 nyarán felfedezték a polóniumot majd néhány hónappal később a rádiumot is. Marie Curie 1903 júniusában elnyerte a tudományok doktora címet, és Pierre-rel együtt nekik ítélték a brit Royal Society Davy-érmét is. Szintén 1903-ban kapták meg Henri Becquerellel megosztva a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás felfedezéséért. Marie Curie legkiemelkedőbb eredményei közé tartozik annak felismerése, hogy jelentős radioaktív anyagtartalékokat szükséges felhalmozni egyrészt a betegségek kezeléséhez, másrészt azért, hogy állandóan elegendő anyag álljon rendelkezésre a magfizikai kutatásokhoz. Kutatásai az alapján fedezte fel Sir James Chadwick a neutront, valamint Irène és Frédéric Joliot-Curie 1934-ben a mesterséges radioaktivitást. Marie Curie néhány hónappal a felfedezés után belehalt a sugárzás okozta leukémiába.

Végül, de nem utolsó sorban II. János Pál pápa. A szent atya Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án, Wadowicében. 1938-ban beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre, később egy kőfejtőben, majd egy vegyi gyárban dolgozott. 1942-ben elkezdte tanulmányait az Adam Stefan Sapieha bíboros irányítása alatt álló, illegalitásban működő krakkói szemináriumban. 1946. november 1-jén szentelték pappá Krakkóban. Nem sokkal ezután Rómába ment és egy francia domonkos szerzetes mellett tanult. A teológiai doktorátust 1948-ban szerezte meg. 1948-ban visszatért Lengyelországba és különböző krakkói plébániákon, illetve egyetemi lelkészként szolgált. 1951-től folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait, majd az erkölcsteológia és az etika professzora lett a krakkói szemináriumban és a lublini egyetem teológiai karán. 1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspökké szentelésére szeptember 28-án került sor a krakkói Wawel-székesegyházban. 1964 januárjában VI. Pál pápa kinevezte Krakkó érsekévé, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta. I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották pápává. Elődei iránti tiszteletből a II. János Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. II. János Pál volt a 264. az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz pápa, az első szláv pápa. Közel 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben. Kétszer látogatott Magyarországra: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6–7-én. 2005. április 2-án halt meg. Azokban a napokban zarándokok milliói érkeztek Rómába. Temetésére április 8-án került sor. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá. 2013 júliusában Ferenc pápa aláírta a szentté avatáshoz szükséges dokumentumot, majd 2014. április 27-én, XXIII. János pápával együtt szentté avatta II. János Pál pápát.

A lengyel gasztronómia egész Európa szerte kiemelkedő szerepet tölt be. Különleges ízeivel, egyszerűségével és a kiváló minőségű alapanyagaival könnyen az ember szívébe lopja magát. Nagy hatással volt rá az orosz, a német, a francia és természetesen a magyar konyha is. Talán innen ered a krumplislángos  (Placki Ziemniaczane) receptje is, amit magyar módra- vagy ahogy Lengyelországban szokás mondani  „po Wegiersku”- pörkölttel készítenek és a környező országokban is egy kedvelt ételnek számít.

Alapanyagaikat tekintve az egyik legfontosabb a hús. Általában sertéshúsból főznek, viszont nagyon szeretik a marhát és a vadat is. Egy lengyel család kamrájából sem hiányozhat a savanyú káposzta, a cékla, az uborka, a karalábé illetve a különféle erdei gombák. Fűszerek közül nagyon kedvelik a majorannát, de szívesen ízesítik az ételeiket kaporral vagy petrezselyemmel is.

Ezek mellett kiemelendő még, a lengyel cukrászat. A kelt tésztás péksüteményeik száma elenyésző a cukrászsüteményeké mellett. A vasárnapi ebéd kihagyhatatlan eleme az almás pite vagy a különböző túrós vagy mákos sütemények.

A lengyelek előszeretettel isznak kávét –amit általában törökösen főznek-, szívesen teáznak, fogyasztanak turmixokat és kompótokat. Alkoholos italaik is kiválóak, nemzetközileg is ismert italuk a  Zubrowka. Italaik mellé szívesen fogyasztanak perecet.

Végezetül pedig szeretnék veletek megosztani egy receptet, a híres  Zapiekanki receptjét, amit bárki könnyen elkészíthet, ha egy gyors és finom harapnivalót szeretne magának.

Zapiekanki

Hozzávalók:

  – 1 db minibagett

                       – 1 darab paradicsom

                      – 50 g csiperkegomba

                      – 20 g füstölt sonka

                      – 20 g gruyére sajt

                      – másfél evőkanál olívaolaj

                      – só

                      – bors

Elkészítése: A gombát megmossuk, felszeleteljük, majd az olívaolajon megpirítjuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. A bagettet félbevágjuk. Mindkét felét meglocsoljuk olívaolajjal, majd ezt is sóval és borssal ízesítjük. Megmossuk és felszeleteljük a paradicsomot  majd a kenyérre helyezzük. Ezután eloszlatjuk rajta a gombát és a csíkokra vágott sonkát. AA tetejét megszórjuk a lereszelt sajttal. Végül pedig grill fokozaton 10 percig sütjük a sütőben. Melegen tálaljuk.

Jó étvágyat kívánok! 🙂

Képek forrása: http://tizdolog.hu/2012/10/09/10-dolog-amit-meg-kell-kostolnod-lengyelorszagban/

https://www.femcafe.hu/cikkek/recept/melegszendvics-lengyel-kontosben-zapiekanka-recept

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor egy sor gulág tábor neve, valamint a legnagyobb német megsemmisítő tábor. Három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét Oswiecimm német városról kapta, ami Dél-Lengyelországban helyezkedik el. A várost 1939. november 1.-én a német birodalomhoz csatolták, 1940-től pedig több kisebb megsemmisítő tábort építettek a környéken. Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos pontjai voltak. Körülbelül 1 millió embert öltek meg itt, nagyrészt zsidókat. Ezen emberek nagy része ebben a táborban halt meg. Bár a németek javarészt a zsidóságra fókuszáltak, rengeteg lengyelt, cigányt, szovjetet, valamint több eltérő nemzetiségű embert hurcoltak táboraikba, akiknek nagy része orvosi kísérletek, kényszermunka, során vesztették életüket, valamint több ember halálában nagy szerepet játszottak a különböző betegségek, valamint az éhínség is.

A három fő tábor:

• Auschwitz I., az eredeti koncentrációs tábor, amely megközelítőleg 70 000 ember, főleg lengyel és szovjet hadifoglyok halálának helyszíne volt.
• Auschwitz II. azaz Birkenau, megsemmisítő tábor, eredetileg 50 000 hadifogoly elszállásolására és dolgoztatására épült. Itt épült a tábor első gázkamrája, amit „vörös háznak” hívtak, később egy nagyobb, „fehér háznak” nevezett kamrát is építettek.
• Auschwitz III. azaz Monowitzi tábor, a Buna-Werke gyára számára munkatáborként szolgált.
• Roma tábor, a szinti és roma embereket gyűjtötték itt össze. Őket egy elkülönített „cigány családi táborba” helyezték, főleg építőmunkát végeztettek velük. Rengeteg ember érkezett ebbe a táborba, ahol nagy részük életét vesztette alultápláltság, tífusz és üszkösödés miatt.

Az auschwitzi táborokat, csak úgy, mint az összes többi német koncentrációs tábort Heinlich Himler SS-e működtette. A tábor parancsnoka eleinte Rudolf Höß volt, akit 1947-ben az Auschwitz I. krematóriuma előtt akasztottak fel, majd később Arthur Liebehenchel és Richard Baer vette át a helyét. A nőknek külön parancsnokokat biztosítottak Johanna Langefeld, Maria Mndel és Elisabeth Volkenrath személyében. Az embertelen körülmények, valamint a halál elől több mint 700 fogoly kísérelt meg szökést a táborokból, aminek körülbelül 40%-a volt sikeres. A szökési kísérletért egy fajta büntetés járt, ami az éhhalál volt.

A németek a gázkamrák felrobbantásával igyekeztek elrejteni tetteiket az érkező szovjet csapatok elől, így az áldozatok pontos számát lehetetlen megmondani. 1945. január 17.-én a legtöbb foglyot elindítottak Nyugat felé, megkezdődött az evakuáció. Akik túlságosan gyengék vagy betegek voltak, azokat hátrahagyták.

A háború után a tábor a Belügyi Népbiztosság börtöneként funkcionált, bár sokan úgy emlékeznek, hogy a táborban éveken keresztül egy lélek sem járt és nem is tartották karban. Később a lengyel kormány úgy döntött, hogy az Auschwitz I.-t restaurálják, majd a nemzetiszocializmus áldozatainak múzeumává alakítják át.

• 

• 

Malborki vár

A világ legnagyobb téglából épült vára, 2000 óta az UNESCO Világörökség része.

• 

• 

Wieliczkai sóbányák

1976-tól lengyel műemléki listára került, 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 1989-ben a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján is bejegyezték. 1989-től Lengyelország történelmi emlékhelye lett.

• 

• 

• 

Királyi palota

A királyi palota a krakkói Wawel része, a középkori Lengyelország uralkodóinak székhelye volt 1038-tól 1596-ig.

• 

• 

Warsaw Old Town

UNESCO világörökségi helyszíne 1980 óta.

• 

• 

Krakkó főtere

Krakkó főtere Krakkó történelmi központjának fő tere.

• 

• 

• 

Memorial and Museum Auschwitz-Birkenau

Az egykori koncentrációs tábor gázkamráival és kiállításaival ma az áldozatoknak állít emléket.

• 

• 

Képgaléria- lengyel művészek alkotásaiból

Az Atyaisten – a krakkói Szent Ferenc templom üvegablaka
Művész neve: Stanisław Wyspiański

Stanisław Wyspiański: Illusztrációk az Iliászhoz :

• 

• 

Jan Matejko: Báthory Pszkov alatt (1872, részlet)

Jan Matejko: A várnai csata (1879, részlet)

Tamara de Lempicka alkotásai:

Sziasztok! Sok szeretettel köszöntünk mindenkit a weblapunkon! A Fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium és Kollégium 11. évfolyamos diákjai vagyunk. Ez az oldal abból a célból jött létre, hogy hasznos és érdekes információkat osszunk meg veletek Lengyelországról, annak kultúrájáról, szokásairól és a lengyel-magyar kapcsolatokról. Mindezt próbáljuk a diákok nyelvén megfogalmazni és számukra érthető módon átadni, ezzel is népszerűsítve az olvasás fontosságát. Oldalunkon olvashattok Lengyelország legszebb tájairól, a lengyel gasztronómiáról, híres lengyel művészekről, emellett különleges képeket és videókat is szeretnénk megosztani veletek. Jó böngészést kívánunk! 🙂